Okoskodni azt nagyon tudok, és most ez fog következni. Ismerem magam, hogy ebben és még sok másban is persze, nagyon jó vagyok, ezért most is azt fogom tenni. Hátha valaki hasznát veszi addig, ameddig Én kiélvezem a várva vár szabadságomat. Bizony ám! Elvonulok egy nagyobb szünetre. Pontosabban márc. 1-ig. A magyarázata ennek nem más, minthogy eljött a nem várt PET-CT. Nem várt, mivel be vagyok szarva az eredménytől, nem is kicsit. Csütörtökön elmentem  a kis kemora határozott tervekkel, hogy Én ugyan nem megyek a zárójelentés szerinti következő nagyra és ezt Én majd valahogy megmondom. Jajjj ez a drága Fődokikám a fejembe láthatott, mert nem kellett semmit sem mondanom, mondta Ő magától, hogy mi fog következni. PET-CT, máj MR, majd márciusban megszellőztetik a hasam ( ezt Ő mondta, el kellett lopnom, annyira jó. Írhatna egy blogot ) a májműtéttel, majd felépülök, megint kemo és ennyi. De csak akkor, ha a PET nem mutat máshol áttétet. Márpedig nem mutathat, megtiltom magamnak. Ha mégis beüt valami bibi, akkor műtét lefújva és folytatom az eddigieket. Addig is azt gondoltam ki, hogy okoskodok, mint ahogy írtam. Csakis segítő szándékkal, tehát most indokoltan lehetek nagytudású. Aztaaa ez milyen arcos volt...de jó lenne ha nagytudású lennék. David Bowie sem halt volna meg. Egy darabig Davidnek gondoltam magam, nem olyan jó énekesnek, hanem olyan rákosnak. Na hagyjuk is, hosszú a sztori.

Lássuk csak, milyen trükköket is szoktam bevetni. Itt most írásba adom, ezek nálam beváltak. Hogy másnál? Mit tudom Én. 

- Hányinger ellen: Emetron, már ha éppen használ vagy már a bevétele közben nem indul meg kifelé. Nekem nagyon bevált ha rágógumizom, de csakis a rózsaszínű Orbitot . Rettentően jó forgalmat csinálok a cégnek. Én a kezelések alatt, mindig érzek egyfajta "kemo ízt" a számban. Na erre is tökéletes a rágó.

- Szagok: Erre pont nincs semmi jó tanácsom, esetleg ne vegyünk levegőt. Egy darabig működik is, de előbb-utóbb lélegezni kell. A túlzott szimat nagy ellensége a hányingernek, aminek az eredménye sejthető. Közvélemény kutatásom alapján a pipihusi és a szaga sokunkat kikerget a világból.

- Bőrrepedések: Vagyis kéz-láb szindróma. Ezzel a megnevezéssel kapunk is rá krémet, ha szólunk és kérünk. Otthonra gumikesztyű a mosogatáshoz és cérnakesztyű, hogy ne érintkezzen a fájdalmas bőrünk semmivel. Különben akkor is fáj, de mindegy.

 - Afták a száj minden zugában, nyálkahártya gyulladás: ami nekem bevált, az a gyermek fogkrém használata. Ne tetőzzük mentolossal és szájvízzel. Homeopátiás golyók és ami tutira segített az az ezüst kolloid. Anaftin és társai nem segítettek, de kinek mi.

- Ragyák az arcon, háton, nyakon és még kitudja hol termő nyavalya: no nem minden kemo mellékhatása a tinédzserkori furunkulusok megjelenése. Ha valaki ilyet kap, sajnálattal közlöm, hogy nincs megoldás. Mindet bevetettem, azt elhihetitek. Onkon adnak rá Eucerines krémet. Mai napig tininek tűnök. Na jó ez túlzás. Csak a ragyáim tinisek.

- Ha belénk csap a 220: szerencsére Nekem ez a tünet már nincs, de az első 6 kemonál volt lehetőségem megtapasztalni, hogy milyen kellemes, ha a hideg hatására előjön a kezünkben és a lábunkban. Még a hűtőbe is kesztyűbe kell nyúlni és vastag zokni éjjel-nappal. Télen pedig, remeteként bent maradni a meleg lakásban.

- Hajhullás: Akinek már nincs, ott marad a kendő. Én viszont megpróbálom a lehetetlent hiszen a kezelések alatt nem fog visszanőni a séró. Hátha mégis, ezért állandó termék tesztelés alatt vagyok. Jelenleg egyszerre alkalmazok mindent, a hajnövesztő sampont, cseppeket, ricinus pakolást. Hátha a hajhagymáim meggondolják magukat.

- A fent felsoroltak együttes megoldása, az a Frontin. Amikor a mellékhatások már annyira kicsinálnak, hogy a testem úgy remeg, mint a kocsonya, azt se tudom, hogy merre vagyok arccal és már a fekvés is megerőltető, akkor inkább átalszom a mellékhatásokat. Ritkán veszek be, inkább szenvedek, de kipróbáltam.

Amire szerintem még nagyon szükség van, ha éppen ezzel a betegséggel küzdesz:

- Búzafűlére, fagyasztott kockaként rendelem. Napi 2 kocka reggel. Cékla-alma-répalére brrrr.. utálom már, de 2 decit megiszok. Emellett szedek még Avemart és két kemo között iszom a Forever Argi +. Próbálok ellenállni a cukornak, nem mindig jön össze. Nem eszem hú de egészségesen, mert mindig éhes vagyok. Tudom nagy hiba, de rajta vagyok. Nem éppen a fogyókúra ideje, tehát együnk csak, ha jól esik. Örülni kell, hogy tudunk egyáltalán. 

- Családra, aki támogat, még ha olyan minyurka is, mint az enyém.

- Egy jó orvosra, akinek még humora is van és megtaláljuk a közös hangot ( szerencsés vagyok, azt hiszem ). 

- Egy onkopszichológusra, akinek elsírhatod a bánatod vagy az aktuális agybajod. Ez rám vonatkozik. 

- Tiszta szívű,segítőkész, kedves nővérkékre és ápolóra az osztályon és az ambulancián, le a kalappal előttük.

- Barátokra, akik a legrosszabb napodon is betörnek az otthonodba, hogy felvidítsanak. Azt hittem frászt kapok.

- Munkatársakra, akik hatalmas szeretettel vissza várnak. Legalábbis remélem.

- Szükség van még: mozizásra, Simonton terápiára, relaxálásra, bulizásra, vicces könyvekre, hitre, angyalokra, Istenre, élményekre, pozitív gondolkodásra, sírásra, mert az is kell néha, kávéra, sok alvásra, finom zöld teára, jó filmekre, ha kell csendre, türelemre, de az Nekem sincs sok, és ami nagyon tud gyógyítani az a sok sok nevetés. 

Újra itt vagyok márc.1.-től, hacsak nem történik akármi is.